Menü

Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Belépés

E-mail cím:
Jelszó:

Tapasztalat a rosszról-Lakóház a sötétben

Tapasztalat a rosszról-Lakóház a sötétben



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A történetet idézem:


,,Hol is kezdjem? A szüleim elváltak, mikor nagyon fiatal voltam. Összesen három éves. Ezzel kezdődött el az, hogy dobtak, mint egy labdát. Egyszer apámnál egyszer anyámnál voltam, felváltva. Csak a viszályhoz kellettem nekik. 13 éves koromban az anyám követelte, hogy az apámmal éljek, mert ő sokkal több mindent ad. Ez persze nem volt igaz csak kifogás, mert apámnak nem volt pénze. Nem sokkal később kaptam apámtól egy számítógépet és onnantól kezdve csak interneteztem. Egy nap megfordult a fejemben az öngyilkosság és meg is akartam tenni. Ez a rossz gondolat végig kísért az egyetemig is, ahol abbamaradt, mert füvezni kezdtem.
Már középiskolás koromban elcsunyítottam a kinézetem. Leborotváltam a hajam, kopasz lettem és gyúrni kezdtem. Szerettem olvasni Adolf H. könyveit. Ezt abbahagytam egy idő után, mert hazugságnak véltem. Ekkor kezdtem el érdeklődni a spirituális világ iránt, az okkult dolgok iránt. Olvastam a hatalomról, mágiáról, jóslásról. Elkezdtem gyakorolni a mágiát, ami a leginkább érdekelt.
Ezzel kapcsolatban a sikerem csúcsánál az apámmal való harag, konfliktusok elérték a csúcspontjukat. Persze mindent megadott nekem, ami kellett csak szeretetet nem! Nagyon dühös voltam rá, és eldöntöttem, hogy jobb lesz, ha meghal! Elképzeltem álmomban, ahogy meghal, ahogy halott, de mikor felébredtem újra élt. Ekkor döntöttem el, hogy a gonoszságot valódi tettel hajtom végre:,,Öld meg az apád varázslattal!". Nem sokkal később az apámnál rákot diagnosztizáltak.

Amikor rákot állapítottak meg nála, valam imegváltozott benne. Ekkor döbbentem rá, hogy milyen gonosz dolgot műveltem vele és megbántam! Nagyon kiborultam és kidobtam minden könyvet, sőt még a számítógépet is. Mindent, ahonnan szereztem ezt a tudást.
Ekkor kiáltottam fel elsőnek Istennek: ,,Bontsd ki azt, amit tettem!". nem hittem még Istenben, bár tudtam, hogy rettenetes hibát vétettem.
Ez után el kellett költöznöm anyámhoz és nem láttam az apámat öt évig, de meg tudtam, hogy felgyógyult a rákból. Az édesanyám végül kereszténnyé vált és minden vasárnap kellett vele menni templomba, valamint az új férjével. Ekkor terhes volt a lánytestvéremmel. Végig hallgattam tőlük a folyaamtos szentbeszédet, amit közömbösen és kérkedve fogadtam. Az akkori nézetem az volt Istenről, hogy egy olyan gondolati alak, melyekbe az emberek belevetették magukat. Feltették az életüket egy látatlan dolognak!
Helyette úgy határoztam, hogy beleugrok abba a keleti szellemiségbe, amiről azelőtt olvastam. Buddhista lettem.
Az anyámmal nem működött a kapcsolatom, mivel egyike volt a kersztény őrülteknek. nagyon nem szerettem, ha prédikálnak, s ha erőszakkal akarnak belekényszeríteni egy olyan dolgokba, amit nem akarok. Úgy határoztam, hogy egy barátomnál fogok élni William-nél. Egy két emeletes házban élt. Az apja elhagyta őt és az anyja az alagsorban öngyilkosságto kísérelte meg. Így már az iskolai tanulmányok elvégzése is rámaradt. William egy munkát szerzett a sztriptízbárban. Mivel eléggé erős alkat és félelmetes megjelenésű voltam, mindig tudtam, hogy hogyan kell az embereket megfélemlíteni. dtak nekem ott egy munkát, mégpedig azt, hogy legyek testőr. Az előző testőrt megölték.
Nem tudom, hogy hogyan, de eléggé elgondolkoztam nagyon sokszor azon, ami ott a házban történt. Mint például az anyja öngyilkossága is. Úgy véltem, hogy valami erős jelenlét van a házban. William és én végül lementünk az alagsorba, hogy komolytalanságból tartsunk egy séancét ott, és kapcsolatba lépjünk az elhunytak lelkeivel. Akkor kezdte el olvasni néhány könyvet a sötét oldalról, valamint a démonokról, kik egykor angyalok voltak! Ez nagyon érdekessé vált nekem és elkezdtem felkérni az éjszaka erőit, hogy mutassák meg magukat nekem. William ekkor elkezdett furcsa dolgokat tapasztalni a házban, mikor nem tartózkodtam ott. Leírása szerint a házban egy magas gyereknek tűnő árny alakot látott. Én ezzel em igazán törődtem és elkezdtem folytatni a meditációt, csakrákat, amit egy könyvben olvastam. A démonok által akartam felszabadulni a gyengeségeimből. Ahogy folytattam ezt a gyakorlatot, az árnyékok jelenléte erősebb és mélyebb lett. Amikor beléptem a házba, teljesen érezni lehetett a sötétséget. Az alagsorba éjjel szinte rettegtünk lemenni. Egy nap, ahogy elhagytam a háaz, mikor dolgozni mentem az alagsorban fázni kezdtem és teljesen ledermedtem. A szemem sarkában a lépcsőnél megpillantottam egy alakot. Ahogy néztem egyre jobban kővé váltam. Mihelyst eltűnt és becsomagoltam a homijaimt és eltűntem abból a házból. Ahogy elmentem William dohányozni kezdett és az a ház maga lett a pokol. Ekkor úgy tűntek, hogy az árnyékok követnek engem. Elkezdtem váltogatni ez miatt a lakhelyemet és különböző embereknél szálltam meg, de menekülni nem tudtam. Abbahagytam az összes gyakorlatot, mert féltem, de az árnyékok még így is követtek engem. Végül a tartózkodásomat Leijah-nál fejeztem be, ki egy keresztény volt. A szellemek persze megint megjelentek. Ezúttal állat alkatban is a nappaliban feltűntek, majd eltűntek. A televízió pedig minden este bekapcsolt magától. Mielőtt beköltöztem meg tudtam, hogy a volt szobatársamnak, kinek kivettem a szobáját furcsa rémálmai voltak, sötét alakokat látott, amik bántalmazták is őt. Ekkor alkalmaztam elsőnek sót, amit olvastam egy könyveb, hogy alkalmas a szellemek ellen. Elhatároztam, hogy elmondok Elijah-nak a dolgok közül néhányat, ki azonnal szentelt vizet alkalmazott, szentelt olajat és imákat. Ez megfékezte sikeresen az őrült tevékenységek nagy részét. Megszűntek a látások a házban. Nem láttam sötét alakokat. Néha azonban igen, de nem a házban, hanem munkába menet. Végül visszavonultam a buddhizmusba.
Az utolsó rossz tette, amit elkövettem, hogy mágiával megpróbáltam magamhoz kötni egy lányt, ki tetszett nekem és magányos is voltam. Ez működött. Éveken keresztül a barátnőm lett. A mágikus összekötés azonban pokollá fajult. Életem legrosszabb évei következtek. Állandóan veszekedtünk nagyon durván, az öltözékben mindig kritizáltuk egymást.....stb. szinte soha nem értettünk egyet semmiben és a nézeteink eltérőek lettek. Eldöntöttem, hogy elhagyom őt és a várost is. Egy buddhista kolostorba mentem pár hétre.
Mikor otthagytam egy városban telepedtem le, ahol nagyon rossz akaratú emberek éltek és tele volt bűnözéssel. Egy művelődési ház előtt leültem és furcsa módon elkezdtem imádkozni Istenhez. Azt mondtam: ,,Istenem, annyira elveszett és zavaros vagyok. Nem tudom mit tegyek.".
Ekkor elkezdtem hallani egy zenét, aminek a forrását nem tudtam megmagyarázni csak azt, hogy egyházi zene. Bementme a szobámba, leültem, becsuktam a szemem és hallgattam. nagyon kellemes és megnyugtató volt. Nem sokkal később bejött valaki a házamba, aki felajánlott nekem egy bibliai tanulmányt. Nem láttam rajta, hogy vesztegetné az idejét, hanem nagyon is kellemes időtöltésének szánta ezt. Őt Isten küldte, aki meghívott engem. Úgy éreztem, hogy mindig vissza kell, hogy térjek a Biblia tanulmányhoz. A tanulmány vezetője nagyon sokat magyarázta a Bibliát és Jézus tetteit. Egy dolog megfogott, amit elmondott nekem, hogy el kell hinnem, amit ír a Biblia teljes szívből és követnem kell Istent.
Ezt furcsálltam elsőre, és úgy éreztem, hogy a gonosz lelkek akadályoznak benne. Végül rávettem magam és megkeresztelkedtem. Feladtam a saját életem irányítását és átadtam az Úrnak.

Ekkor megint rám támadtak a sötét alakok, de elég erős voltam mr hozzá, hogy megtagadjam őket és Jézus nevét hívjam segítségül. A tagadásban hihetetlen módon a sötét alakok eltűntek és nem tértek vissza!
Jézus hatalma alatt megszabadultam a kábítózástól is. Folyamatosan olvastam a Testamentumot.
A Teremtő által végül tökéletes lett az életem. Elismertem az Ő hatalmas védő erejét irántam és a szeretetét.
,,Az élet nem fontosabb az ételnél, és a test a ruháknál fontosabb? Megnézi a levegő madarait; nem vetnek  nem aratnak  nem tárolnak távol csűrökben, és mégis a mennyei apád táplálja őket."."