Menü

Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Belépés

E-mail cím:
Jelszó:

Furcsa történet-Élethű alvásbénulás

 

Furcsa történet-Élethű alvásbénulás


















,,Az alábbi esemény Michigan-ben zajlott. Én már foglalkoztam alvási paralízissel az években olyannyira, hogy a testem már megszokta azt a szörnyű élményt és képes vagyok felkelni mielőtt megragadna engem. Egy dolog, amiről mindig úgy véltem, hogy bizarr, amíg a volt párom elmondta, hogy mi történt vele, amikor fiatalabb volt. Aznap este az történt velem és nem állt le csak ritkább lett.
Volt két tapasztalatom, ami nagy veszteséggel hagyott engem, mert soha nem tapasztaltam semmit, mint ők, és persze nem vagyok az, akinek igazán élénk epizódjai voltak alvási bénulással és testen kívüli élménnyel, vagy valami mással. Az első élményemnél az ágyban feküdtem, televíziót néztem és elaludtam. Hirtelen éreztem, hogy felébredek és rájöttem, hogy nem aludtam sokáig, mert az a műsor ment még, amit néztem. Csak a televízió felét láttam, mert magamra húztam a takarómat és izzadni kezdtem, majd nehezen kaptam levegőt. Nyúltam, hogy lehúzzam a takarót és az az, amikor megtudtam, hogy valami nincs rendben, mert akárhogy próbáltam, nem tudtam lehúzni a takarót az arcomról és a kezem is csak átment rajta. Rémülten ugrottam ki az ágyból, szédültem, zsibbadt a fejem és az egész testem. Azt gondoltam, hogy valamim megütöttem, úgyhogy megkértem a szüleim, hogy vigyenek be a kórházba. Nyúltam a kilincshez és csakúgy, mint a takarón, azon is átment a kezem. Próbáltam megragadni többször, de ugyanazt az eredményt kaptam-átment rajta a kezem. Aztán megpróbáltam igazán keményen ütni az ajtót abban a reményben, hogy a zaj felébresztene valakit a házban és jönnének ellenőrizni engem, de a kezem megint átment egyenesen az ajtón keresztül. Akkor kiborultam és azt hittem halott vagyok, majd kiáltoztam Istennek. Hirtelen éreztem egy támadást, és feküdtem az ágyon a takaróval magamon, de most letudtam húzni. Kiugrottam az ágyból, kirohantam a szobából,
és nem mentem vissza aludni éjszaka.
Másnap erről meséltem anyumnak, de nem hitt nekem és azt mondta, hogy egy rémálom volt. A második eseményem egy nyáron történt. Délután közepe volt és fáradtnak éreztem magamat, úgyhogy úgy döntöttem, szundítok egyet. Mentem az ágyba és aludni akartam. Sikerült aludnom, mikor csengett a mobilom. Nem akartam válaszolni, mert már majdnem aludtam, de kiszálltam az ágyból.
Anélkül, hogy megnéztem volna a számot, válaszoltam és köszöntem. Válasz nem volt, tehát megint köszöntem. Még mindig nem volt válasz. Irritált, így kimentem a szobából, majd le a családi szoba irányába és köszöntem még egyszer. Végül egy hang válaszolt, de az szakadozó volt. Azt mondta: ,,Nem hallak téged. Szakad."
Akkor a hanf tisztává vált és ezt mondta:,,Hello. Szeretném, ha megtennél nekem egy szívességet."
Nevettem, mert azt gondoltam, hogy csínyhívás, mert nem ismertem fel a hangot és úgy döntöttem, hogy együttműködöm. Megkérdeztem, milyen szívességet, majd a hang megváltozott. Mély lett, démoni morgás és sikítás:,,Engedj be!"
Kiborultam és eldobtam a telefonom. A falhoz csapódott és darabokra tört. Az egész ház remegni kezdett, mintha földrengés lett volna, majd a látásom is furcsa lett. Csak becsuktam a szemem és azt mondtam:,,Istenem, segíts nekem!" Kinyitottam a szemem és visszatértem az ágyamban és láttam, hogy a telefon ott van mellettem az ágynál. Felvettem és gyorsan átfutottam a híváslistát, de nem voltak furcsa hívások. Azt is láttam, hogy csak néhány perc telt el, mióta először elkezdtem aludni.
Nekem mindig is voltak élénk álmaim, de ezek még azon is túl voltak. Még mindig kiborít, ha rágondolok."