Menü

Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Belépés

E-mail cím:
Jelszó:

Megszállott lány:Elizabeth Knapp

 

Egy megszállott esete: Elizabeth Knapp




















A Massachusetts-i Groton-ban, ami 32 km-re található Boston-tól,  Elizabeth Knapp démon általi birtoklását Samuel Willard dokumentálta - akkoriban kitűnő prédikátor -  1671.10.31-től 1672.01.12-ig. Elizabeth Knapp akkor mindössze tizenhat éves volt. Egy farmer lányaként látta meg a napvilágot 1655-ben.
1676-ban a Knapp-ügy után négy évvel a várost 400 indián támadta meg, és a házak közül mindössze néhány kivétellel, minden megsemmisült. Groton túlnyomórészt vallásos hely volt, főként puritán, és olyan nézeteket tartott szem előtt, mint például, a nőknek részt kell venniük a közösségi munkálatokban.
A lány esete nagyon érdekes volt akkoriban, főleg úgy, hogy dokumentálták és tudományosabb szempontból közelítették meg. Elizabeth Samuel Willard (tiszteletes a Groton templomban) háztartásában élt, mint a ház dolgozója (szolgája). Az eset azért is vált érdekessé, mert Willard ismert volt az isten iránti kegyelemről és engedelmességről Istennek. Mindig prédiálta: ,,Az ifjúságnak óvatosnak kell lennie, mert bár Isten készen áll, hogy befogadja őket, az Ördög készen áll, hogy megpróbálja őket."
Amikor Elizabeth elkezdte mutatni a megszállottság jeleit, Samuel nagyon óvatosan kezelte és leginkább tudományos szempontból közelítette meg, amely újnak számított akkoriban a 17.századi puritán új-angliai államban. Több alkalommal hívott orvost, hogy vizsgálják meg, azonban, mikor már nem tudtak tudományos magyarázatot adni az esetre, kijelentette, hogy ördögi megszállottsággal állnak szembe. Az egész folyamat során, amely lezajlott és folyóiratban is közölt volt, úgy tűnt, Elizabeth nagyon erőszakos viselkedést tulajdonított a közösségben. Samuel W. minden nap dokumentálta az esetet egészen a kezdetektől az utolsó napig (1671.10.31-1672.01.12).
Willard azt állította, hogy a lány elsőként egész testében fájdalmakat érzett; érzelmi változáson ment keresztül: valamikor sírt, hisztériázott, sikított; ezeket pedig hallucinációk követték. Több alkalommal azt állította, hogy két személy jár körülötte, azt is kijelentette, hogy látott egy férfit az ágyánál. Éjjelenként dühkitörései voltak. Elmondta azt is, hogy az elmúlt három évben a gonosz gyakran jelent meg neki, pézt, selymet, finom ruhát ígért neki, és könnyed munkát. Ez utóbbi azonban, fiatalkori képzelgésnek is felfogható volt. Samuel W. megjegyezte, hogy azon a napon, mikor a probléma elkezdődött (szombaton), a lány erőszakosan viselkedett, egyből reagált mindenre és három-négy embernek kellett lefognia. Ezt követően másnap este dokumentálta azt is, hogy Elizabeth elismerte az ördöggel való találkozást, ami a megszállott esetekre jellemző. Willard leírta naplójában, hogy a decemberi hónapban, erőszakos viselkedéséből kifelé haladt és sokkal rosszabb állapotba került, állati hangokat adott ki, mély hangon beszélt. Néhány hét alatt állította, hogy az ördög beszélt a lányból, és őt ,,gazember"-nek nevezte, aki hazugságokat beszél. Ő pedig azt válaszolta neki: ,,Sátán, te vagy hazug és csaló. Isten egy nap igazolja saját igazságát."
Onnantól 1672.01.10-ig nem volt bejegyzése. Majd 10-én leírta, hogy újra találkozott a lánnyal, és megismerte, hogy az ördög irányította testét, mely sokkal erősebb volt, mint ő maga. A következő éjjelen hisztérikus sírásba kezdett, melynél Samuel jelenlétét kérte. Az éjjel ott maradt, majd abbahagyta a megszállott ügyének dokumentálását. Kijelentette, hogy elhagyja azokat, akik többet tanultak, okosabbak és ésszerűbbek, mint ő volt. Véglegesen pedig négy ponttal zárta le bejegyzését. Az első pontban leírta, hogy Knapp esete nem lehet hamis, mert fizikailag lehetetlen volt efféle cselekményeket megjátszani, hamisítani. A második pont arra utal, hogy az ő temepramentuma gonosz, vagy természetes volt, mivel az elhúzódó görcsök miatt rossznak vélte őket. A harmadik pontban leírta, hogy sokan szkeptikusak voltak, azonban a lányon keresztül az ördög szólalt meg. Több alkalommal kijelentette, hogy csukott szájjal beszélt, torka felduzzadt, mint egy léggömb, s, a hang, melyet kiadott, nem a saját hangja volt. A negyedik pontban viszont már azt írta, kétségei voltak a lánnyal kapcsolatban, hogy paktumot köt az ördöggel (egy alkalommal a lány ugyanis elmondta neki, az ördög felajánlotta, hogy boszorkány lehet, ha paktumot köt vele és szolgája lesz), mivel az ördöggel való találkozásainak leírása ellentmondott a tényekkel kapcsolatban.
Nem tudjuk, a történet miképpen ért véget, de Elizabeth 1672 után egy kis vidéki közösségben kezdett élni és visszatért az átlagos nép közé.

Az ő esetével kapcsolatban elsősorban is, a 17-ik században a boszorkányság babonás és egyszerű volt, az embereket alighanem szórakoztatta. Mégis, a boszorkányok jelenlétét abban az időben Isten haragjának és jelének tekintették. A puritánok a vallomás szertartását gyakorolták és a vallomás elengedhetetlen volt a boszorkány-vadászathoz. Ennek része volt, hogy láthatóvá tegye a rejtett bűnt, ami mindenkiben rejtőzött. Ez kulcsfontosságú lépésnek bizonyult, főleg az új-angliai egyháznál, amelyhez ugyanis, ha emberek csatlakoztak, arra kérték őket, vallják be bűneiket. Hittek a boszorkányvadászatban és úgy vélték, az ők kivégzése megtisztítja a gonosz közösséget. Mivel a puritánok erősen érezték bűnük súlyát és vallomás életük részét képezte, nem meglepő, hogy sokan vallották, hogy paktumot kötöttek az ördöggel.
A 17. és 18. században számos pszichologiai elmélet merült fel. Ekkor rengeteg megszállottsági ügy történt. Az egyik elmélet az akkor szigorú vallási légkörön alapult. Nyilvánvaló volt, hogy a legtöbb megszállottsági ügyet olyan területeken tartották, ahol a vallás a társadalom túlnyomó részét képezte. Ezért érezhette a lány rosszul magát a közösségben és csalódott volt. Mind mentálisan és fizikailag úgy tudta kifejezni önmagát, hogy a démoni birtoklás jeleit cselekedte, lázadva az őt korlátozó intézményt. Például Elizabeth azt állította, hogy az ördög megpróbálta őt kecsegtetni könnyed munkával és selyemmel, úgy érezte, keresztény hűségét törte volna meg.
Egy másik elmélet szerint az elégedetlenség okozta a démoni birtoklás jeleinek cselekedetét, amit akkoriban érzett. Ugyanis, amint elkezdte produkálni a tüneteket, már nem votl szükség arra, hogy mint szolga, dolgozzon. Abban az időben az új-angliai szolgákat nagyon komolyan kezelték, főleg a nőket, akik kézi munkát végeztek. Ebből az elméletből kifolyólag a birtoklást kifogásként használta fel, hogy beszéljen mindazokkal szembem akik hatalmat gyakoroltak felette: szülei, mestere, tiszteletes. Az eset által, Knapp ismertté vált a városban.
Ha azonban a két elmélet igaz, akkor mi magyarázza az erős görcsös fájdalmakat  a csukott szájjal való beszédet, az állati, mély hangot?
Későbbiekben, a modern orvostudomány elővette az esetet, és úgy vélték, a lány Huntington-kórban szenvedett (ritka, domináns genetikai rendellensség; bizonyos mozgási struktúrák szelektív romlását okozza az agyban; a betegség tünetei előfordulhatnak pubertás idején, magukba foglalják a végtagok spontán, szabálytalan mozgását...)