Menü

Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Belépés

E-mail cím:
Jelszó:

Vallásosság

A vallásosság



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Amióta létezik ember, az mindig is tudni akarta, hogy miért van élet, miért van halál, miért van szenvedés.
A sok kérdésre egyes kultúrákban különböző válaszokat adtak. A néprajz is kimutatja, hog a valláskeresés a mai napig tartó, folyamatos dolog.
Az emberek a történelem óta tudni akarták, hogy honnan ered és hová tart az életútjuk. A tudományágak különböző módon próbálják ezt megmagyarázni. A vallásosság tehát egy emberi jelenség, melyben az ember megmagyarázza az őt körülvevő dolgokat. A vallás lényege a természetfeletti világba, végső valóságba vetett hit. Ciceró szerint ez lelkiismeretes kötelességteljesítés az istenekkel szemben. A vallásosság különböző fajtákban rejlik: törzsi, népi, világvallás.
A vallás a földi élet rejtelmeit és megmagyarázhatatlan eseményeit oldja meg. Ez tulajdonképpen az istenekbe/istenbe vetett hit.
A fejlődésben lévő ember a kezdetekben állandóan megmagyarázhatatlan dolgokba ütközött. Azt gondolta, hogy hatalmas lények befolyása alatt áll. A sokistenhívő vallásoknál az istenszobrok istenségek jelképei.
Az istenek arcát és egyéniségét mítoszok alakítják ki. A mítoszok elmesélik az istenek életét. A vallásokban nem csak az isteni kép, hanem a túlvilágról kialakított gondolathit is más. A lélek hallhatatlanságának az oka sok vallásban közös. Egyes vallások úgy vélik, hogy a halál után az üdvösség következik. Jellemző elképzelés, hogy a halál után a lélek megfizet a tetteiért.
A halottak lelkei két táborra oszlanak:üdvösség és kárhozat.
Az emberek igyekeznek az istennel/istenekkel folyamatos kapcsolatban állni. A földi élet módja, hogy mások jóindulatát elnyerjük.
A vallásoknál a papság a jellemző, míg máshol áldozatbemutatásokat, szertartásokat tartanak az isteneknek.